Sajnos ritkán frissül a blog, és ez a poszt sem az autókról fog szólni. Nincs már több autóm, amikről írni lehetne, igaz, azokról sem beszéltem sokat. Egy unalmas hétvégéhez kellett valami tartalmat kitalálni, amikor tegnap láttam az autóból egy táblát. Canadian Warplane Heritage Museum. Ezt már tavasszal is meg akartam nézni, de akkor nem jutott idő, a tipikus turistalátványosságok (mint a CN Tower meg a Niagara) mellett. Meg is néztem a neten, hogy mire számíthatok, és ma reggel már indultam. Már a bejáratnál egy érdekesség várt, egy kétüléses CF 104-es, Starfighter.

A gép hírességének oka a beceneve, az Özvegycsináló (Widowmaker, Witwenmacher). Amíg Németországban rendszerbe volt állítva, addig 270db semmisült meg balesetben, az összes majd 30%-a! Volt is egy vicc róla, amiben azt mondták, hogy a legegyszerűbb módja, hogy valaki szerezzen egy F104-est, az, hogy kell venni egy darab földet, és előbb utóbb leesik rá egy…

Bent a múzeumban a bejárat közelében a számomra legkedvesebb dolgokkal találkoztam. Dugattyús motorok! Egy Wright Cyclone 14 R2600-as és egy Rolls Royce Merlin! Az előbb, 2 soros, 14 hengeres, kompresszoros csillagmotor a Grumman Avengerekben jutott szerephez, csekély 1700 lóerőt produkált!

A Merlint pedig gondolom nem kell bemutatni, híres Spitfire és Hurricane mellett a később említésre kerülő Lancaster bombázót is ilyenek hajtották.

V12-es, kompresszoros motor volt, kezdetben SU porlasztókkal, később Stromberg befecskendezővel. Rengeteg változata volt 1000 és 2000 lóerő között. 

A Merlin nagyobb testvére a Griffon volt, az újabb fejlesztésű gépekhez, mint a Fairey Firefly-hoz tervezték. 2400 lóerőt mondott rá az egyik nagyon szimpatikus, idős szaki a teremben.

A dugattyús motorok mellett két utánégetős gázturbina volt, az egyik az Orenda Iroquis volt, amit a CF105-öshöz terveztek. Sajnos a projekt hamarabb vége ért, mint a turbinák bevetésre kerülhettek volna.Különlegességük a titán nagyfokú alkalmazása volt, a tömegének közel 20%-a ebből az anyagból volt! Ezután egy Space Shuttle Flight Deck felé vettem az irányt, hát, ebben több kapcsoló van, mint az Alfa 164-ben:-) 

Az igazi érdekesség azonban a világon megmaradt 2db repülőképes Lancaster egyike volt. A Merlinek szét voltak szedve rajtuk és idős bácsik szerelték őket, készítették fel a jövő évi repülésekre! Hihetelen jószág, nem gondoltam volna, hogy ekkora, a hangárban látható DC3-as jóval kisebbnek tűnik! Ezekkel a gépekkel sikerült a gátakat felrobbantani Németországban a „bouncing bomb’-al.

Ha már az idős szakikról beszéltem, meg kell említenem, hogy végtelenül kedves az összes, rajonganak a gépekért, és napokat tudnának mesélni az egyes modellekről. Kedvességükre jellemző, hogy miután megemlítettem, hogy Magyarországról jöttem, lehetőséget kaptam a szabadtéren kiállított gépek megtekintésére is, ami ilyenkor normális esetben nem látogatható.

Kint ami legjobban tetszett, az egy preparált, aranyszínű F86-os volt, plexi burkolatán keresztül belátást engedett a technikához.

A másik pedig a vagány kis De Havilland Vampire volt

Állítólag áprilistól célszerű igazán meglátogatni a múzeumot, szombaton, vasárnap nyitva vannak a hangárajtók is, és akár a Lancasterrel is lehet repülni!

Már csak vissza kell jutnom ide jövőre!;)

Még pár kép a múzeum többi gépéről:

 És, hogy mi volt a legszimpatikusabb az öreg gépekben? Mindegyikből folyt az olaj!:)