HTML

Mi ez?

A Mercedes-Benz Youngtimers Baráti Kör blogja.

Rólunk

Honlapunk - fórum, cikkek, linkek, további információk: www.mercedesyoungtimers.hu

Utolsó kommentek

  • Mr. Cool: @Ződ2000: Köszi az észrevételt, megoldottam! ;) (2018.09.12. 17:48) CLK update
  • Ződ2000: Lécci tegyél be egy oldaltorést a kínai poszt elejére (ide sem ártana), mert a főoldalt nehezen em... (2018.09.07. 20:17) CLK update
  • Ződ2000: Ez egy felettébb tartalmas poszt, szerintem mindannyiunknak sok újdonsággal szolgál. A Wey Frank... (2018.08.29. 14:04) Képes beszámoló az Auto Beijing 2018-ról.
  • dakodakodako: Köszi a tippet ! üdv ;-) (2018.08.12. 17:36) A CLK. M271-el.
  • Mr. Cool: @dakodakodako: Örülök, hogy sikerült az olajat kitakarítani, és azóta hibamentes! Én ezt az ACDelc... (2018.07.23. 15:53) A CLK. M271-el.
  • Utolsó 20

2017.08.02. 11:50 malenykij polgar

Infernális hétvége Budapesttöl Bécsen és Stuttgarton át Saigonig

ACHTUNG, ez egy 2013-as poszt. Vagy 2012-es? Franc tudja :)

 

A tavalyi Retro Classics annyira sokkolt bennünket, hogy az ideire nehéz lett volna nemet mondani. Az elözetes szervezés palacsintájába került egy kis kosz, mert a MBYBK tagjai a stuttgarti rendezvényt követö hétvégén rendezett Veterama-ra is ráizgultak, viszont másfél hetet nem nagyon akartunk dajcslandban kempingezni. Így abban maradtunk, hogy két külön út lesz, én az elsöre jelentkeztem. Négyfös különítmény állt össze, Stern és jómagam Bécsböl, Sanya és Calu a monarchia másik fövárosából indultak.

Csütörtök délelött volt a találkozó Bécsben, a budapesti legények az Infernoval jöttek. Miért is? Mert a brillantrot 450 SE új gazdát keres és a Retro Classics kiváló alkalom az autó kínálgatására. Feltételezve, hogy az Infernot nem látjuk többet, egyböl vállalkoztam arra, hogy én viszem ki Stuttgartig, Sanya és Stern pedig jöhetett az akváriummal (Rönó Grand Espace). 

Volt varázsa, na. Egy 36 éves vényóccal öröm az autópályázás. Néznek és integetnek az emberek, a Mercedes V8-a pedig kulturáltan röfög, gyermekkoromban ilyennek képzeltem volna az autós paradicsomot.
Kedves fillérszexuálól olvasóink kedvéért kitéröt teszünk: a 450-es veterán merga sokat fogyaszt.

Mókás dolog volt a szállás. Mivel gyakorlatilag utolsó pillanatban állt össze a csapat és a döntés, hogy megyünk, ezért infernális szerencse kellett a nem túl távoli, megfelelö színvonalú és mégis megfizethetö szállás felleléséhez. Hát az nekünk nem vót, kérem alássan. Az igaz, hogy nem volt távol. Sindelfingen-alsón, egy családi szállodácskában jutott négy darab egyágyas, amit a (bizonyára) Nguyen család üzemeltetett. Az ellenség megtévesztése céljából Hotel Krone volt a szálló neve, azt azért mégsem tehetik fel a netre, hogy Saigon Residence. Túltettük magunkat rajta, elvégre a reggeli korrekt volt, és miután kitalálta az ember, hogy elöbb a csomagot tegye-e be a szobába, vagy önmagát (késöbb nem nagyon lehetett odabent variálni) még aludni is tudtunk.

Másnap reggel ha frissen nem is, de jókedvüen rongyoltunk el a kiállításra, ahol Sanyának és Sternnek jutott az a feladat, hogy egy szük órával a kiállítás nyitása elött besakkozzák az Infernot a területre. Öket még beengedték, kettövel utánuk már zárták a kaput. Mi Caluval kint vártunk rájuk és megállapodtunk abban, hogy a kiállítói parkolóban álló második-harmadik napi használatos autók értéke megegyezik néhány afrikai ország költségvetésével. Amik pedig a Messe Stuttgart elött jöttek-mentek, azoknak az értékével már a fél fekete kontinenst etetni, ruházni, iskoláztatni lehetne, nem is beszélve a felfegyverzésröl.

Egy szó mint egy se, bekerült az Inferno a nepperplaccra, papír, telefonszám ott virított, Sanya nem óhajtott ott dekkolni mellette, mert két fontosabb dolgunk is akadt. Egy: gyorsan végigszaladni a kiállításon (muhaha), Kettö: csipkebokor vesszö.  Elérni a mannheimi japán neppert, akinél Sanya kinézett egy 107-est. Gy.k.: Bobby cabrio.
Sanya (nem annyira) titkos terve az volt, hogy az Infernot megveszik, aztán tekerünk Mannheimbe, ahol a kiszemelt és jól fotózott 107-est megveszi és lábon jön vele haza. Mi sem lenne egyszerübb, ha mondjuk dél környékén felvenné a telefont hösünk. Mi akkor is elindultunk, magyar ember nem papírkutya. Nagy nehezen felvette a telefont, és annyival lettünk okosabbak, hogy ö fél háromtól vagy mikortól fog ráérni. Mindannyiunk szerencséjére ezt két kilométerrel a Sinsheim tábla elött tette. Azt meglátva azonnal tudtuk, hogy mivel fogjuk elütni az idönket. Sanyába is oltottak egy kis repülésbuzi vért, így már a lehajtón ecseteltük neki, hogy lesz Concorde, Konkordszki, meg minden egyéb nyalánkság.

Mivel 2017-ben folytatom ezt a posztot, nem kizárt, hogy kicsit kihagy a memóriám.

Tehát: szarrá néztük a Sinsheimi múzeumot, majd elindultunk a 107-est megnézni Mannheimbe. Sanyának nem nyerte meg a tetszését, az állapota nem volt százas, ha jól emlékszem. Viszont jót beszélgettünk a tulajjal, aki már akkor évek óta tolta a japán reimportot, ott sorjáztak nála a bálnák meg az R129-ek japán navival.
Annyira rosszul mehetett neki az üzlet, hogy épp akkor épített új showroomot.

No mindegy, rövidre zárom a sztorit. Visszamentünk Stuttgartba, ahol a kiállítás után egy érdeklödö még nézegette az Infernot, de mindenképp emelöre akarta rakni, ami vasárnap nem olyan egyszerü dolog. Sanya egyet gondolt, kinthagyta az Infernot a Bosch parkolóházban és hazajöttünk.

Kérem az érintett kollegák visszaemlékezéseit is, mert én már hülyülök.

 

 

 

 

1 komment

Címkék: oldtimer stuttgart W116 Retro Classic


A bejegyzés trackback címe:

https://mbybk.blog.hu/api/trackback/id/tr465140812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr. Cool · http://mbybk.blog.hu/ 2017.08.25. 14:23:12

Most látom csak, hogy végre aktiválódott ez a két régi poszt! Respect! :)