Már több mint hat hónapja feszítettem a coupéban és egyértelmű volt, hogy ebben fognak temetni. Vásárlás után pár hónappal elvittem egy Győr melletti szerelőhöz, hogy az általam feltérképezett hibalistát megszüntessük. Folyadék- és szűrőcserék, differenciálból folyt az olaj, egy horpadás, egy kis kupplung, ezazamaz. Naív voltam (voltam?) és balfék, amikor a következő mondattal próbáltam eljátszani az igényest: "Sanyikám, nem baj, ha kicsit tovább tart, de rendesen legyen megcsinálva." Szerelőnyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy "Ez hülye, de van pénze, és majd akkor csinálom az autóját, ha már a kislábujjam körmét is rendbehoztam." Teltek a hetek, hónapok, de végül elkészült. Nem árulom el a végösszeget, a hülyeségem így is elég publikus. Elérkezettnek találtam az időt, hogy a budapesti Felvonulássy Théren bemutassam az autót a többi agymenésesnek. Pár hónappal korábban regisztráltam a Mercedes Benz Youngtimers Baráti Kör fórumjára és élőben is meg akartam nézni a csapatot. Kiderült, hogy a négy henger senkit sem vág földhöz. A 124-es sem feltétlenül a csimborasszója a youngtimeres világnak. Viszont a srácok teljesen rendben voltak, talán az volt érdekes, hogy ők már láttak más Mercedest is, ja, meg hogy jó részük tudja szerelni is. Vagy azért mert ért hozzá, vagy azért, mert van hozzá infrastruktúrája. Szerencsés esetben mindkettő.

Egy elegáns drifttel visszatérek a címhez és megpróbálom a hülyeség-skálán egytől tízig értékelni az egyes eseményeket, amik a kombi vásárlása során történtek.

Alaphelyzetben vegyünk egy terhes feleséget.

Találjuk ki, hogy kell nekünk egy kombi. (1)

Nézegessünk magyar hirdetéseket. (8)

Dobjuk be a fórumra az ötletet. (7)

Fogadjuk meg Atti javaslatát, bámuljunk az ebayen egy 124-es kombi aukciót. (3)

Írjuk meg Attinak, hogy a kiválasztott autó biztos drágán fog elmenni, de mi X összegig licitálni fogunk. (9)

Eszünkbe se jusson megnézni az autót élőben. (10)

Nyerjük meg a licitet. (10)

Tartsuk titokban az egészet szeretett feleségünk előtt. (1)

Szervezzünk meg titokban egy vonatozást Berlinbe. (7)

Hozzuk el az autót, tegyük le a szülőknél. (1)

Bukjunk le két nap múlva. (10)

Nos, kedves álmodozók, rutinos és rutintalan Mercedes-buzik, így kell ezt csinálni. Ha van akkora disznó szerencsétek mint nekem, akkor lesz egy 1987-es 300 TE a házatok előtt, automata váltóval, krémbézs velúrral, ortopéd üléssel, klímával, tolótetővel, ülésfűtéssel, lámpamosóval. Jár hozzá ezenfelül némi rozsda, rossz olajgomba, trágya sportrugó, beszart gyújtáskapcsoló, hisztis vákuumrendszer, négy téli kerék, hangszigetelő szivacs a gépháztetőhöz (a csomagtartóban volt, de gyári), egy valag dísztárcsa, vadiúj lámpamosó kar, drága biztosítás és tizenhárom-tizennégy literes városi fogyasztás. Királyság!

Ui.: a feleségem nem vezeti.