A Youngtimers társaságát évek óta mindig képviseli egy-két csapat a Yetro túraversenyen, és hagyomány az is, hogy mindig áll Mercedes a dobogón. Végre idén úgy alakult, hogy a rutinos Berti-, Herr Tschik- és Stern-féle csapatokon kívül sikerült nekünk is benevezni Malenykij kollégával a versenyre, javítandó az esélyeket.

Eredetileg a Szürkével mentünk volna, de mikor a szerelőm múlt hétfőn harsányan felröhögött arra a kérdésre, hogy lesz-e ebből kész motor a jövő hétvégére, akkor jobbnak láttam felhívni a csapattársat, és megkérni, hogy ugyan hozza már a saját kupéját. Ha kíváncsi, milyen autóval is indultunk, lapozzon! 

A túrán bebizonyosodott, hogy a W124 220CE kéziváltóval nagyon jó partner egy ilyesféle versenyre. 

Ja, hogy milyesfélére? Autózni kell párszáz kilométert szintidőre egy itiner alapján, amit csak az induláskor kapsz a kezedbe, az útvonalon pedig néha meg kell állni egy-egy ügyességi feladat vagy fejtörő megfejtésére, mindennek az eredményeit fel kell írnod egy feladatlapra vezetés/navigálás közben (mi itt vettük hasznát remek asszisztenciánknak a hátsó ülésen). 

Mivel mi alapvetően egy jót autózni jöttünk, a fahrer sporttárs már eléggé a verseny elején bemondta, (nagyjából a start utáni második benézett kanyarnál, úgy 1100m tájékán) hogy nekünk nincsenek ambícióink - lévén ő már volt tagja II. helyezett csapatnak. Ez a bemondás aztán sűrűn elhangzott a továbbiakban, különösen a turai kastélynál lévő tolatós feladatot követően. 

Ebédnél már röhögtem rajta, hogy persze, majd pont ez miatt csúszunk le a dobogóról, ja. Aztán vacsora után már nem, mikor megtudtuk a napi két etap szintidejét, és kiszámoltam, hogy állunk.

Mint a felírólap csekkolása után kiderült, az első etapon elmaradtunk 7 perccel a 3 óra 51 perces szintidőtől, de a második etapon sikerült 2 percre megközelíteni a 2 óra 48 perces szintet. (Sternék szintidő +1 perces teljesítménye azért is tiszteletreméltó, mert legalább két alkalommal jöttek velünk szemben is) Mindenesetre a harmadik, szimulátoros etap előtt nem akartam szólni Malenykij kollégának, nehogy befolyásolja a teljesítésben az esélyesség miatti nyomás. Nem befolyásolta, mint ahogy engem és másokat sem - a hajnalig tartó beszélgetés következtében Herr Tschik például közölte a versenyzőülésbe huppanás előtt, hogy ő ittasan ezt se kéne vezesse. 

A szimulátoros feladaton futott kur középszar idővel már nem is nagyon kalkuláltam tovább, élveztük a napsütést, és maradék energiáinkat fotoszintetizálásra és autóbuzulásra fordítottuk. A géppark sztárja egyértelműen ez a vas volt, Maci-Merci alapra rakott Hymer felépítmény, 240Dezsővel és minden földi jóval: 

A piroska is többünk fantáziáját megragadta, mit is tagadnánk - dehát ha ez is Stuttgartból jött, érthető, nem? 

Az eredményhirdetés ebéd közben esett meg. Sternék második helye nem volt akkora meglepetés, lévén az kiderült már időközben, hogy az egyik etapon övék a legjobb idő. Malenykij kolléga kezéből viszont kiesett a leveseskanál, mikor bemondták a nyertes páros rajtszámát. Legnagyobb meglepetésünkre megnyertük a 2012-es Yetro futamot, aber hallo! Sajnos a hármas Mercedes-befutó nem jött be, mert Rosberg lecsúszott az első helyről Monacóban, de így se volt rossz...

Pezsgőlocsolás ugyan nem volt a dobogón, - dobogó se igen - úgyhogy miután átvettük az arany és ezüst vezérműtengelyeket, tartottunk egy közös Mercis fagyizást hazafelé, aztán indult ki-ki a maga útjára. 

Lévén, hogy jövő ilyenkorig még van idő gyakorolni a tolatást, megállapodtunk, hogy indulunk a következő alkalommal is...reméljük lesz még, minél több. Hajrá bajnokcsapat! ;-)